Bátornak megvolt az első kullancs-élménye. Egy akkora példányt szedtem ki a nyakából mint egy cseresznyemag. Még jó, hogy két hete egy vagyonért fújkálták be az állatorvosnál...
Valószínűleg Királyréten szedtük össze. Ott egyébként volt ló-élmény is: két nagy igásló húzott valami lovaskocsit, Bátor persze szőrszálait égnek állította (legjobb védekezés a támadás), majd hatalmas cirkuszt csinált a póráz végén. Ő úgy értelmezte, hogy a lovak nem az útjukat folytatták, hanem ő zavarta el őket. Bátort elnézve, nagyon kellemes gondolat lehetett...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.